15.r�sz

M�r az �t fel�n�l voltunk, amikor is elegem lett a nagy cs�ndb�l.

-Most mi van? –n�ztem Dunc-ra

-Mi lenne?

-Hozz�m se sz�lsz. Nem is tudom, mi�ta pr�b�lsz velem besz�lni �s most mikor itt az alkalom, nem mondasz egy rohadt sz�t se. –csaptam a t�rdemre

-Nincs merszem.

-Hogy mi? Nincs merszed megk�dezni t�lem hogy „Nici most mivan vel�nk?!” –forgattam a szemeimet

-Igen. Azt szeretn�m, ha te k�rdezn�d meg. –n�zett r�m boci szemekkel

-H�� j�l van. Dunc akkor most mivan vel�nk? Szeretj�k egym�st, �s nem tesz�nk

semmit, pedig itt az alkalom tiszt�zni mindent.

-Igen tiszt�zzuk. Amikor m�g j�rtunk nagyon boldog voltam veled �s azt hittem te olyan l�ny, vagy aki nem fog becsapni.

-Hozz�tenn�m hogy nem  csaptalak be. –n�ztem ki az ablakon

-Tudom csak mikor megl�ttam azt a k�pet hogy cs�kol�zol egy hapival kiborultam. –szorongatta a korm�nyt

-�jj, �jj! � rontott nekem az utc�n �s megcs�kolt de, �n nem cs�koltam vissza. –akadtam ki �s �jjal mutogattam �ssze-vissza

-Most m�r ezt is tudom de, ne szak�ts f�lbe, ok�?

-Ok�, megpr�b�lom. –k�ny�k�ltem az ablakra

-K�sz�n�m. Nos kiborultam �s azt mondtam magamnak, hogy te volt�l az utols� n�, aki ilyet tett velem. Este az�rt viselkedtem, �gy ahogy de, �rthet� volt szerintem.

-Mondjuk az volt, csak nekem az utols� jelenet nem teccett mikor a f�nak, l�kt�l. Az kicsit f�jt fizikailag is meg lelkileg is.

-T�nyleg durva voltam de nem l�ttam a d�ht�l.

-J� hadjuk mert a v�g�n �sszevesz�nk ezen, is mint minden m�s dolgon.

-Akkor mi legyen?

-H�t… szerintem megpr�b�lhatn�nk �jra nem?

-Tess�k? Ez most komoly? –n�zett hitetlenkedve

-Igen de, jobban szeretn�m, ha te k�rdezn�d meg t�lem.

-Ok�. –meg�llta a kocsival az �t sz�l�n �s fel�m fordult–Nici nagyon szeretlek �s �r�ln�k neki, ha �jra egy�tt lenn�nk. Sz�val, ism�t leszel a bar�tn�m?

-Persze hogy leszek. –mosolyogtam r� azt�n sm�rolni, kezdt�nk

9 �rakor m�r Manchester h�zait l�ttuk. Kis id� m�lva a csal�di f�szekhez is �rt�nk mikor megpillantottam egy idegem pasit a h�z kertj�ben. Olyan kis otthonosan mozgott, r�gt�n tudtam, hogy nem lehet m�s, mint anyucik�m v�leg�nye. Duncan pr�b�lt nyugtatni de, nem nagyon siker�lt neki. Kisz�lltunk a kocsib�l megfogtuk egym�s kez�t �s sz�pen lassan elindultunk a h�z fel�. Nagy meglepet�semre a faszi nem ismert f�l.

-Bocs�nat de, ki maga kisl�ny? –j�tt fel�nk

-Hello, �n Nicola Stuart vagyok, �s az anyuk�mhoz j�ttem.

-Nicola? Te vagy Nicola? Annyira �r�l�k, hogy tal�lkoztunk. –�rvendezett a kis diszn�

-Aha �gyszint�n. –morogtam –Anyuk�m vagy a h�gom?

-Benn vannak, mind ketten. –mutatott befele –gyertek, bek�s�rlek titeket.

-K�sz�nj�k nem kell. Ismerem a j�r�st, betal�lunk. Mondtam g�nyosan

-Rendben.

-Nici ne l�gy ilyen goromba szeg�nnyel. Nem akart rosszat. –adott az arcomra egy puszit Dunc

-Nem baj. –n�ztem r� �s pont be�rt�nk a napaliba ahol anyu�k, besz�lgettek. –Sziasztok. –k�sz�ntem

-Sziaaaaaaaaa Niciiii! –pattant fel a fotelb�l a h�gom �s egyenesen nekem rontott– �gy hi�nyozt�l!

-Te is nekem Hannah! Na sz�llj le r�lam nem vagy tollpihe.

-Szerbusz kicsim. –k�sz�nt anyuk�m

-Hello anyu.

-� kicsoda? –mosolygott Duncra anyu

-A bar�tom Duncan.

-K�z cs�kom asszonyom!

-J�napot. Nah�t nagyon kedves �riembert fogt�l ki magadnak sz�vem.

-Szerintem is de, nem ez�rt j�ttem. –n�ztem r� m�rgesen

-��� Duncan gyere, megmutatom a h�zat ok�?! –k�rdezte �s mondta is Hannah

-Ok�. Dr�g�m l�gy k�m�letes. –s�gta a f�lembe

-Megpr�b�lok. –adtam a sz�j�ra egy puszit �s h�gom el is, r�ngatta -Sz�val anya. Mi a helyzet, azzal hogy te szombaton f�rjhez m�sz �s nekem egy sz�t se sz�lsz? –ordib�ltam, amire bej�tt any�m pasija.